Egy hallgató életében roppant fontos szerepet kap a diplomamunka elkészítése. Ez a munkafolyamat ugyanis azt is jelenti, hogy a hallgató számára hamarosan véget érnek az egyetemen vagy a főiskolán eltöltött évei. A diplomamunka elkészítésének mikéntjéről általában részletes leírást kapnak a hallgatók az illetékes oktatási intézménytől. E leírásban többek között fel van tűntetve az is, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie mind tartalmilag, mind pedig kinézetre a beadott diplomamunkának. Ezt a leírást a hallgatók igen hamar megkapják, vagyis nagyon sok idejük van arra, hogy olyan diplomamunkát adjanak ki a kezükből, amely tartalmilag és formailag is megfelel az elvárásoknak.
Igen ám, de nem szabad sokáig halogatni a diplomamunka elkészítését, ugyanis az anyaggyűjtés, az anyagok feldolgozása, valamint azok megértése és átfogalmazása igen időigényes feladat. A diplomamunka elkészítése során például nem árt azzal is tisztába kerülni, hogy mi is a különbség a diplomamunka kötése és fűzése között. Általános problémának számít ugyanis az, hogy a legtöbb tanulónak fogalma sincs arról, hogy a két fogalom nem egy és ugyanazt jelenti. A legtöbb felsőoktatási intézmény által kiadott leírásban ugyanis az szerepel, hogy a diplomamunkát kötve, vagy fűzve adják le a hallgatók, illetve napjainkban már egyre több helyen kérik CD vagy DVD változatban is a diplomamunkát. Ugyanez igaz a szakdolgozatokra és azt évfolyamdolgozatokra is, ezért nem árt megismerkedni azzal, hogy mit is jelent valójában a kötés és a fűzés fogalma. A felsőoktatási intézmények a diplomamunkát csupán kötött változatban fogadhatják el a hallgatóktól, ám e mellett le kell adni egy második példányt is, amelynek fűzött verzióban kell lennie.
A diplomakötés azt jelenti, hogy a diplomamunka egy kemény bevonatot kap. A kemény bevonat színe általában fekete szokott lenni, de természetesen a hallgató maga döntheti el azt, hogy milyen színt választ. A dokumentum fém gerince is műbőrből készült bevonatot kap, így akár ez a rész is gravírozható, igény esetén. A dokumentum kemény borítójára ezüst, vagy aranyszínű, gravírozott felirat kerül, amely a felsőoktatási intézmény által kért adatokat jeleníti meg. Erről mindenképpen érdemes előre tájékozódni, hogy pontosan minek is kell a borítón feltűntetve lennie. Általában a Szakdolgozat vagy a Diplomamunka elnevezés szerepel az elvárások között, valamint a készítő nevének és az aktuális évszámnak is meg kell jelennie a borítón. Egy diplomamunka második példánya általában spirálkötést szokott kapni.
A spirálkötés az, amit fűzésként is szokás emlegetni általánosságban. A spirálkötés azt jelenti, hogy a dokumentum hátuljára egy kemény karton lap kerül, míg elöl egy átlátszó műanyag lap kerül elhelyezésre. A fűzés tulajdonképpen egy gyors és egyszerű feladat, így akár pár perc alatt is el lehet végezni. A kinyomtatott dokumentumban, ha néhány oldal hibás és ezt csak a spirálfűzés után vesszük észre, akkor sincs nagy gond, hiszen a fűzés előnye az, hogy a lapok bármikor, tetszés szerint kivehetőek és behelyezhetőek maradnak. A szakdolgozatok és diplomamunkák kötésének felbontása ennél sokkal több időt vesz igénybe, valamint a kötés elkészültére is várni kell néhány napot. Egy új eljárásnak köszönhetően azonban, már lehetőség nyílik arra is, hogy a hallgató akár egy óra elteltével máris a kezében tarthassa a kötéssel ellátott diplomamunkáját. Ez az új módszer nem más, mint a mechanikai kötés. A mechanikai kötés lehetővé teszi a korábban mechanikai eljárással bekötött lapok ki és behelyezését is.