A szkennerek ma már nem csak arra valók, hogy beolvashassuk vele a szövegeket, hiszen mióta a nyomtatásban is megjelent a 3D-technológia, addig a szkennerek tekintetében is elképesztő fejlődésnek indult ez az ágazat. Ezáltal a 3D szkennerek például az élet legáltalánosabb területein is segíthetik az embereket, elegendő csak a Fuji Xerox legújabb fejlesztésére gondolni, amivel az idegen nyelvű dokumentumokat a szkennelés után azonnal saját anyanyelvünkre lefordítva adja vissza, természetesen tükörfordításban. A Fuji Xerox agyát lényegében a Scan Translation Sercive névre keresztelt beépített szolgáltatás adja, ami képes arra, hogy érzékelje és felismerje a beállított anyanyelvhez képest idegen nyelvű karaktereket. A program és a készülék számára az sem akadály, ha a szkennelt dokumentumon kép is található, a bevitelkor ugyanis az eredeti formázás és környezet megőrzésével, de anyanyelvünkre fordítva kapjuk vissza az alapanyagot.
Ennek köszönhetően legyen az könyv, brosúra, szórólap vagy akár képregény, a Fuji Xerox segítségével pontosan ugyanúgy néz majd ki, mint a szkennelés előtt, de a segédprogram képes a képek felismerése után a szöveget szavait lefordítva az új karaktereket az eredetihez hűen elrendezni. Mivel optikai karakterfelismerő is található benne, ezért a szkennelés után a karakterkészlet függvényében még ugyanazt a betűtípust is visszakapjuk, amit az eredeti dokumentumban láthattunk, és a bevitt tartalom természetesen azonnal szerkeszthetővé, illetve nyomtathatóvá is válik. A Fuji Xerox megoldását elsődlegesen azoknak ajánlja a gyártó, akik tanulmányuk során vagy munkájukhoz olyan dokumentumokból akarnak tájékozódni, mint például a kínai, a japán, a koreai vagy az orosz.
A 3D szkennerek ugyanakkor nem csak a fordítás tekintetében könnyítik meg életünket, hanem például a művészet megértésében, illetve az eddig rejtett titkok felfedésében is segítségünkre lehet. Így például Rubens és Michelangelo titkait is 3D szkennerek segítségével fedték fel, így kiderült, hogy a nagy mesterek munkáját nem ritkán tanítványaik is megsegítették. Évszázadokon át biztos volt például abban mindenki, hogy az ismert flamand festő, avagy Anthonys Van Dyck ifjúkori portréját Peter Paul Rubens festette.
A 21. századi technológiának, avagy a 3D szkennelésnek köszönhetően azonban kiderült, hogy erről szó sincs, lévén egy önarcképről van szó. A rendkívül alapos 3D szkellenés által ugyanis megállapították, hogy az ecsetkezelés teljes egészében megegyezik azzal, amit Van Dyck alkalmazott, hiszen a kép rétegenként került felépítésre, lényegében újra és újra revideálva az egyes részleteket. Ez a munkamódszer márpedig Rubensre egyáltalán nem volt jellemző, ő ugyanis a már megfestett képeken soha nem változtatott a későbbiekben, ellenben ez a festmény több rétegből áll, akárcsak Vany Dyck munkái.
A 3D szkennelésnek köszönhetően lehullt a lepel mindemellett Michelangelo nagy titkáról is, aki úgy tűnik, hogy nem teljesen egyedül készítette el Palestrinai Piéta márványszobrát. Az új technológia a vésőnyomok mélységéből és milyenségéből képes volt megállapítani, hogy az 1555 tájékán készült szoborba a mester egyik tanítványa is segítséget nyújthatott. A 3D szkennelés tehát a szakemberek szerint olyan kérdésekre is válaszokkal szolgálhatnak majd a jövőben, amelyeket eddig örök rejtélyként vagy csak feltételezésekkel kezeltek. Ez nem csak évezredes rejtélyeket dönthet meg, hanem bizonyos esetekben a restaurátorok és az értékbecslők munkáját is segítheti – többek között.