A szkenner vagy másik nevén a lapolvasó egy olyan szerkezet, amely képes a szöveg képként történő beolvasására, a képek digitalizálásra. A szkenner a számítógép egyik külső berendezése, tehát a digitalizált képeket a számítógépbe lehet általa bevinni. A legelső szkenner az 1960-as esztendőben jelent meg. Az első lapolvasók még csupán térképészeti igények miatt lettek megalkotva, így akár a nagyobb, 1 méter fölötti méretű térképek digitalizálásra is képesnek kellett lenniük az első szkennereknek. Emellett elengedhetetlen volt az is, hogy a lapolvasó a leképezést geometriai pontossággal tudja elvégezni. Később, az 1970-es esztendőben már olyan lapolvasók is megjelentek, amelyek nagyobb teljesítményre voltak képesek.
A műszaki megoldások ekkor még igencsak korlátozottak voltak, tehát ekkoriban még nem volt lehetőség sorszenzorok alkalmazására. Ekkor ugyanis, még nem léteztek a sorszenzorok, így valami más megoldást kellett találni a konstrukciók számára. A szkenneléshez így egyedi szenzorokat használtak fel. Színes beolvasás esetében pedig, már három darab egyedi szenzorra volt szükség a tökleletes eredmény elérése érdekében.
Térképszkennelés
A térképek beolvasása is egy igen speciális módszerrel történt meg. A térképeket felerősítették egy nagy dobra. Ez a dob beolvasás közben forgott, a szenzoros, világító optika pedig párhuzamos irányba mozgott a dob tengelyével. Az 1980-as esztendők során már a síkágyas szkennerek alkalmazása volt elterjedt. Az 1990-es években váltakigazán elterjedtté a lapolvasók, szerte a világon. Ennek oka többnyire az volt, hogy a digitális fényképezés és a web is egyre nagyobb teret hódított magának, vagyis az igények megnövekedtek a lapolvasók iránt is.
Az 1990-es esztendő közepétől tehát, már nem csupán az irodákban voltak elérhetők a szkennerek, hanem egyre több háztartásban is helyet kaptak. A szkenner nagyon hasznos eszköz, hiszen a papírlapon látható információkat digitális formában dolgozza fel. Ezt követően, a digitalizált dokumentumban már egyszerűen lehet dolgozni, speciális programok segítségével. A szkenner nem csupán a szövegek digitalizálására alkalmas, hanem az ábrákat és a grafikonokat is képpé tudja alakítani. A számítógépbe digitalizált képeket ezután egy OCR nevű programmal már könnyedén át lehet alakítani rendes szöveggé.
Szkennertípusok
A szkennereknek több formája is létezik. Napjainkban a legelterjedtebbnek a rollszkenner, a kézi szkenner, a síkágyas szkenner, a diaszkenner, a dokumentumszkenner és a könyvszkenner számít. A rollszkenner működése során a papírlapot maga a szkenner húzza végig az olvasófejen. A rollszkennerek többsége nem alkalmazható például könyvek esetében, hiszen azok lapjait nem tudja a szkenner behúzni. Vannak azonban olyan rollszkennerek is, amelyeknek a papírvezető feltétje levehető, így akár könyvek lapjainak a beolvasására is képes lehet.
A kézi szkennerek megjelenése igen különböző lehet. E szerkezetet nekünk kell a kezünkkel végighúzni a digitalizálni kívánt dokumentum felett. A kézi szkenner teljesítménye igen rossz, valamint a kezelése is bonyolult ezért nem számít a közkedvelt készülékek közé. A síkágyas szkenner már jobb teljesítményre képes, mint a kézi szkenner. A digitalizálni kívánt képet egy üveglapra kell felhelyezni, az olvasófej pedig alatta halad végig. A diaszkenner, ahogyan azt a neve is mutatja csupán fotónegatívok és diák digitalizálására alkalmas. A dokumentumszkenner nagyobb mennyiségű dokumentum beolvasására is képes. A könyvszkennerek pedig, akár komplett könyvek beolvasására is képesek az automatikus lapozás segítségével.