A legelső fénymásolással készített papírlap 1938. október 22-én született meg, egy New Yorkban lévő, második emeleti kis bérlakásban. A feltaláló Chester Carlson volt, akinek feltett szándéka az volt a fénymásolási technika kikísérletezésével, hogy könnyebbé tehesse az irodai alkalmazottak munkáját és életét. A papírlapra csupán az akkori dátumot és a helyszínt írta fel, és legnagyobb meglepetésére sokszorosítási kísérlete sikerrel járt. Carlson találmánya nem csupán forradalmasította a képsokszorosító eljárást, hanem egyben új iparágat is teremtett.
De mit is értünk pontosan fénymásolás alatt? A fénymásolás egy olyan képsokszorosító eljárás, amely során gyorsan és egyben költséghatékonyan lehet a papír dokumentumok, vagy vizuális képek másolatait létrehozni. A folyamat roppant hasznos az irodai alkalmazottak részére, ezért is vált világszerte ismertté és közkedveltté a fénymásoló gépek használata. Bár az első fénymásolt papírlap 1938-ban készült el, a technológia bevezetésére még igen hosszú ideig kellett várni. Egészen pontosan, az 1960-as évek során vezette be a Xerox. Ezt követően a technológia rohamos ütemben indult fejlődésnek. A digitális forradalommal együtt járó „papírmentes irodák” létrejöttét is sikerült megakadályozni, hiszen a fénymásoló gépek hatékonysága és továbbfejlesztése roppant nagy népszerűséget teremtett a fénymásolási technológia számára.
A fénymásoló gépek rendkívül sokoldalúan hasznosíthatóak, ezért nem is meglepő a közkedveltségük és óriási elterjedtségük. A gépek jelen vannak a hivatalokban, az oktatási intézményekben, az üzleti életben, továbbá az élet más területein is igen nagy hasznát vesszük a fénymásolási eljárásnak. Az emberek bár egyre inkább arra próbálnak meg törekedni, hogy a lehető legkevesebb tintát és papírt használják fel a munkájuk során a környezetvédelmet szem előtt tartva, ám a gyakorlatban mégis az tapasztalható, hogy a tinta és a papír iránti igény egyre csak növekszik. A fénymásolási technológia közkedveltsége többek között annak is köszönhető, hogy a fénymásolásra alkalmas gépek kezelése roppant egyszerű. Bárki, könnyedén elsajátíthatja az alkalmazásuk módját, sőt, akár azt is ki lehet jelenteni, hogy egy mindössze 6 éves gyermek is könnyedén boldogul a fénymásoló kezelésével.
A technológia működésének megértése azonban, már korántsem ilyen egyszerű feladat, hiszen az elektrosztatikus eljárás folyamata igen bonyolult egy átlagember számára. Gondoltad volna, hogy az első színes festékek megjelenésére már az 1950-es esztendőkben sor került? Bizonyára nem, pedig így történt. Ennek ellenére, a hőszublimációs technológiát alkalmazó fénymásoló gépek kereskedelmi forgalomban történő megjelenésére egészen az 1968-as esztendői várni kellett. A további fejlesztések kapcsán, 5 évvel később, vagyis 1973-ban megjelent az elektrosztatikus eljárással működő színes fénymásolásra alkalmas gép is. Az elektrosztatikus eljárást alkalmazó színes fénymásoló gépet a Canon dobta piacra elsőként.
Míg a gép megjelenése az irodai dolgozók számára könnyebbséget hozott, addig a pénzkibocsátásra jogosult kormányok számára igen nagy fejtörést okozott. A színes fénymásolási technológia megjelenése ugyanis, a pénzhamisítók megjelenését is magával hozta. Félő volt, hogy azok a személyek, akik hozzáférnek a színes fénymásoló gépekhez, pénzt kezdenek el másolni. Ezért, ebben az időben kezdett elterjedtté válni a vízjelekkel, hologramokkal, biztonsági csíkokkal ellátott bankjegyek kiadása is. A fénymásoló gépekkel kapcsolatban csupán csak kevesen tudják azt, hogy vannak olyan típusok is, amelyek valuta felismerésére alkalmas szoftverrel vannak ellátva. Ezek a fénymásoló gépek képesek felismerni a bankjegyeket, így a nyomat létrejöttét automatikusan megakadályozzák, hogy elkerülhetőek legyenek a hamis pénzzel való visszaélések.